2019-től hatályba lépett adóváltozások (I. rész)

2019. 01. 15. | Hírek

Az alábbiakban összefoglaljuk a 2019-től életbe lépett adójogszabály változásokat a főbb adónemek: tao, kata, kiva, hipa, szja, tb, szocho, art, air szabályok terén.

Társasági adó 

Csoportos adóalanyiság 

A társasági adót érintő legjelentősebb változás a csoportos társasági adóalanyiság bevezetése 2019. január 1-jétől. A csoportos adóalanyiság egyik nagy előnye, hogy egymás között felhasználhatóvá válnak a kapcsolt vállalkozások csoporttagként keletkezett veszteségei. Ezen túlmenően, a csoporttagok egymás közötti (csoporttagként megkötött) ügyletei mentesülnek a transzferár korrekciós szabályok alól, illetve a transzferár dokumentációs kötelezettséget csak a csoportos társasági adóalany szintjén (vagyis a csoporton kívüli kapcsolt vállalkozások viszonylatában) kell teljesíteni.

Azok a belföldi illetőségű adózónak minősülő gazdasági társaságok választhatják a csoportos társasági adóalanyiságot, amelyek között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, továbbá mérlegforduló napjuk, könyvvezetésük pénzneme és a könyvvezetésük szabályai azonosak. 

A csoportos társasági adóalanyiság a NAV engedélyével jön létre, a leendő csoporttagok közös, írásos kérelmére. A 2019. adóévre vonatkozó kérelmet 2019. január 15-ig lehet benyújtani, a határidő elmulasztása jogvesztő! A következő adóévekre a kérelmet az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától 20. napjáig lesz lehetőség benyújtani.  

 A csoportos tao-alanyiság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csoporttag az egyedi adóalapjáról adóévenként levezetést készít, és erről az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz a csoportképviselő és NAV felé, majd ezekről az adatokról a csoportképviselő a csoport adóbevallásában adatot szolgáltat a NAV-nak. A csoport adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, amelyet a csoportos adóalanyiság elhatárolt veszteségére vonatkozó speciális szabályok szerint csökkenteni lehet. A csoport adóévi elhatárolt vesztesége az adóévben negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok adóalapjainak összege (amennyiben az a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett). A csoport adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között az egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani. 

A csoport elhatárolt vesztesége a keletkezése adóévében és az azt követő öt adóévben számolható el a csoport adóalapjának csökkentéseként, legfeljebb az (elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül számított) egyedi adóalapok összegének 50 százalékáig.

EU-s jogharmonizáció az adóelkerülés visszaszorítása érdekében

Az Európai Unió Adóelkerülés elleni Irányelvének (ATAD 1) rendelkezéseivel összhangban módosult a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, szigorodott az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalma, illetve az alultőkésítési szabályt felváltja az EU-s kamatlevonás-korlátozási szabály. 

rendeltetésszerű joggyakorlás elvét kiegészítették azzal, hogy az alapelv az egyes jogügyletek mellett olyan jogügyletek sorozatát is vizsgálat körébe vonja, amelyek fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny megszerzése, amely ellentétes a releváns adójogszabály tárgyával és céljával. Amennyiben az ügylettel, vagy ügyletsorozattal elért adóelőny a jogszabály tárgyával és céljával összhangban áll, az adóelőny érvényesítése nem korlátozható, feltéve, hogy a jogügylethez valós gazdasági és kereskedelmi indokok is hozzárendelhetőek. 

Az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalma módosul. Az EKT minőség megállapításához azt is kell vizsgálni, hogy az adózó irányítása alatt álló külföldi személy jogügyletei „valódi” jogügyletnek minősülnek-e, vagyis, hogy nem elsődlegesen adóelőny elérésére irányulnak. E feltétel fennállását az adózónak kell bizonyítania. Nem lesz mentesíthető az EKT minősítés alól egy külföldi személy azért, mert valamely tagja, vagy annak kapcsolt vállalkozása elismert tőzsdén jegyzett, ugyanakkor nem lesz EKT az a külföldi telephely, mely olyan harmadik államban fekszik, melynek Magyarországgal kötött adóegyezménye mentesíti a telephely jövedelmét hazánkban.

Bevezetésre került a kamatlevonási korlátra vonatkozó szabályozás, mely az adóalapban érvényesíthető kamatráfordítás tekintetében az alultőkésítési szabály helyett lesz alkalmazandó. Ennek megfelelően a nettó finanszírozási költségnek (az adóköteles kamatbevételeket és az ezzel egyenértékű jövedelmeket meghaladó kamatráfordítás, ideértve a vélelmezett kamatráfordításokat is) az EBITDA (a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adózás előtti eredmény) 30 százaléka és 939.810.000 forint (3 millió euró) közül a nagyobb összeget meghaladó része nem számolható el a tárgyévi társasági adóalapban. Az EBITDA 30 százalékának az adóévi nettó finanszírozási költséggel csökkentett összege kamatlevonási kapacitásként továbbvihető a következő adóévekre, melyet (keletkezésük sorrendjében) legutoljára a keletkezés adóévét követő ötödik adóévben lehet majd érvényesíteni, vagyis a következő adóévek nettó finanszírozási költségének csökkentéseként figyelembe venni. 

A kamatlevonási korlátot a hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak fizetett kamatok tekintetében is alkalmazni kell, ugyanakkor a pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások mentesülnek az adóalap-korrekció alkalmazása alól. A 2016. június 17-e előtt megkötött szerződések esetében a kamatlevonás-korlátozási szabályt első alkalommal e szerződések finanszírozási összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését követő naptól, a módosított összeg vagy futamidő tekintetében kell figyelembe venni.

Elhatárolt veszteség

Meghosszabbodik a 2004-2014 között keletkezett, az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség felhasználásának határideje. A 2014. december 31-ig keletkezett veszteséggel 2030. december 31-ig lehet a társasági adóalapot csökkenteni, legfeljebb az adóalap 50 %-ig. (A korábban hatályos szabályok szerint a 2004-2014 között keletkezett veszteségek 2025. december 31-ig voltak felhasználhatók.) 

Adókedvezmények

2018. július 26-óta az adókedvezmények önellenőrzés útján történő igénybevételét már nem tiltja a törvény, így lehetőség van azok utólagos választására is.

Az előadóművészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye 2019. január 1-jétől megszűnik, a közvetlen támogatás és az adófelajánlás tekintetében egyaránt. 

látványcsapat-sportok támogatásának jogcímei 2019-től kiegészülnek a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás nyújtásának lehetőségével. 

Nemcsak az energiahatékonysági beruházások, hanem az energiahatékonysági felújítások esetén is igénybe vehető már adókedvezmény. A mindkét adókedvezményre vonatkozó emelt összegű támogatási intenzitások 2018 júliusától alkalmazhatók. 

Egyéb újonnan életbe lépő tao szabályok

Kedvezően változott a bejelentett részesedés fogalma. Az újonnan szerzett részesedések bejelenthetők abban az esetben is, ha az adott személyben szerzett korábbi részesedéseket nem jelentette be az adózó. Társasági-formaváltás, egyesülés, szétválás esetén a tartási idő nem szakad meg és ezzel összefüggésben nem kell ismét bejelenteni a korábban már bejelentett részesdéseket sem.

fejlesztési tartalékba helyezhető összeg a hússzorosára emelkedik, azaz 500 millió forintról 10 milliárd forintra nőtt.

2019-től befektetésenként kell alkalmazni a start-up cégekben szerzett részesedésadóalap-kedvezményére vonatkozó 20 millió forintos korlátot. 

K+F adóalap-kedvezményeket érintő kedvező változás, hogy a belföldi szolgáltató és a szolgáltatásokat igénybe vevő adózók megállapodásuk alapján megoszthatják egymás között a felmerülő K+F költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt.

2019-ben nem csökkenthető a társasági adóalap a mobilitási célú lakhatási támogatásösszegével.

munkahelyi óvoda (legalább 80%-ban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek nevelését biztosító intézmény) üzemeltetésének költségei 2019-től elismert költségnek minősülnek. 

KATA 

A kata alanyok számára kedvező hír, hogy az alanyi áfamentesség értékhatára 8 millió Ft-ról 12 millió Ft-ra emelkedik.

A főállásúnak nem minősülő kisadózók körébe tartoznak ezentúl a 25 évnél fiatalabb, felsőoktatási intézményben tanuló vállalkozók a tanulmány szüneteltetésének ideje alatt is. Ennek a személyi körnek csak havi 25 ezer Ft adót kell fizetnie.

KIVA 2019

A kisvállalati adóalanyiság választásának értékhatára a korábbi 500 milliós bevétel és mérlegfőösszeg helyett 1 milliárd forintra emelkedik, és nettó adótartozás nem érheti el az 1 millió forintot. A 3 milliárd forint bevételt átlépő adózók kiesnek a kiva hatálya alól. Az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre kiegészült a béren kívüli juttatásokkal és az egyes meghatározott juttatásokkal. Megszűnik a kivaalanyiság kedvezményezett részesedéscsere vagy kedvezményezett eszközátruházás esetén.  

EVA 

Az evaalanyiság 2019-ben már nem választható.

HIPA

Az önkormányzat jogosult rendeleti adóalap-, illetve adómentességgel vagy kedvezménnyel ösztönözni a helyi beruházásokat, lehetőség van arra is, hogy megfelelő összegű adóalap hiányában az igénybe nem vett kedvezményt egy társaság a későbbi adóévekben érvényesítse. A kedvezményt az önkormányzat legalább három évig nem helyezheti hatályon kívül, illetve azt adózó hátrányára nem változtathatja meg. 

Megszűnik a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adókedvezmény, ugyanakkor szankciós jelleggel adóalap növelési kötelezettség keletkezik 2019-től, amennyiben az adózó a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet vett igénybe, de átlagos statisztikai létszáma az előző évhez képest 5 százalékot meghaladó mértékben csökken. 

Az újonnan alakuló adózók hipa- és ifabejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni a NAV által pontosított módon teljesített adatszolgáltatással. 

A taoelőleg kiegészítésre kötelezett adóalanyok lesznek kötelezettek az iparűzési adó feltöltésére is. 

Folytatása következik...

Szerző: Hegedüs Sándor

Forrás: www.rsm.hu

Fotó: Pixabay