2019-től hatályba lépett adóváltozások (II. rész)

2019. 01. 30. | Hírek

Az alábbiakban összefoglaljuk a 2019-től életbe lépett adójogszabály változásokat a főbb adónemek: tao, kata, kiva, hipa, szja, tb, szocho, art, air szabályok terén.
Folytatás

Személyi jövedelemadó, cafeteria, TB és szocho változások 2019

Szja változások

A családi adókedvezmény összege kettő eltartott esetén 2019-től havi 40.000 forintra emelkedett. Továbbá szélesebb körben megosztható a családi adóalap-kedvezmény. Az olyan esetekben, amikor a magánszemély emelt összegű családi pótlékot kap, de emellett gyakorlatilag nincs más jövedelme (pl. felsőoktatási intézmény első okleveles hallgatója, megváltozott munkaképességű, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy stb.) 2019. január 1-től alkalmazható a kedvezmény megosztása.

2019-től az adóhatóság az egyéni vállalkozók számára is készít bevallási tervezetet a rendelkezésére álló kontrolladatok alapján, vagyis bővül azon személyek köre, akik a bevallási tervezet kiegészítésével, javításával teljesíthetik bevallási kötelezettségüket.

Lehetőség nyílik az adóelőleg nyilatkozatok elektronikus úton NAV felé történő benyújtására is.

A tételes költségelszámolást választó ingatlan-bérbeadókat érinti előnyösen az a szabály, mely szerint nem minősül önálló tevékenységből származó bevételnek a közüzemi szolgáltatás bérbeadó által bérbevevőre áthárított díja, következésképpen azt költségként sem kell figyelembe venni. A kifizető az egyéni vállalkozókon és az őstermelőkön túlmenően az ingatlan-bérbeadók esetében is mentesülhet az adóelőlegmegállapítása alól, amennyiben a bérbeadó arról tesz nyilatkozatot a részére, hogy bevételével szemben elszámolja a más településen általa 90 napot meghaladóan bérbevett lakás bérleti díját.

Ingatlanértékesítés esetében kibővül a megszerzésre fordított összeg eseteinek köre a pl. juttatásként kapott ingatlanra vonatkozó rendelkezésekkel. Ez esetben az adóalapként figyelembe vett összeg lesz a megszerzésre fordított érték.

Cafeteria

cafeteriarendszer egyszerűsítése jegyében 2019-től jelentős mértékben redukálódik a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások rendszere, továbbá hatályon kívül helyezésre kerülnek egyes népszerű és széles körben alkalmazott adómentes juttatási elemek is.

1. Adómentes juttatásokat érintő változások

 2019-től kikerül az adómentes juttatások köréből a:

Ezek a juttatások főszabály szerint bérként fognak adózni a jövőben.

lakáscélú támogatások esetében figyelni kell arra, hogy csak a 2019. január 1. előtt kifizetett lakáscélú támogatásokra vonatkozik a mentesség! Ugyanakkor:

  • hiteltörlesztés támogatása esetén tekintettel kell lenni arra is, hogy a támogatás felhasználásának még 2018. évben meg kellett történnie; 
  • lakásvásárlás támogatása esetén a támogatást 2019. március 31-ig fel kell használni, az elszámolásnak pedig 2019. május 31-ig kell megtörténnie;
  • építés, bővítés, korszerűsítés címén kapott támogatást 2019. december 31-ig fel kell használni, az erről történő elszámolásnak pedig 2020. május 31-ig meg kell történnie.

munkáltató által átvállalt biztosítási díj az átmeneti rendelkezések értelmében 2019. december 31-ig adómentesen adható a 2018-ban megkötött kockázati biztosítás alapján. A munkáltató által átvállalt biztosítási díj legfeljebb a minimálbér 30 százalékát érheti el. Munkabérként adózó csoportos biztosítások díja esetében adminisztratív egyszerűsítést jelenthet 2019-től, hogy az adóalapot jelentő díjtömeget egyenlő összegekben is szét lehet osztani a munkavállalók között munkabérként.

A „hagyományos” cafeteria-elemek közül adómentesen adható: 

  • a sportrendezvényre szóló nem visszaváltható belépőjegy, bérlet, valamint a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló nem visszaváltható belépőjegy, bérlet, továbbá a könyvtári beiratkozási díj. Az adómentesség felső határa mindkét juttatási körben a minimálbér összege, az azt meghaladó rész munkabérként adózik majd, ugyanúgy, ahogy az említett juttatásokra szóló utalvány
  • a bölcsődei szolgáltatás, bölcsődei ellátás, valamint óvodai szolgáltatás és ellátás is. Adminisztrációs egyszerűsítést jelent, hogy a magánszemély nevére szóló számla is elegendő az adómentes juttatásra.  

A juttatási rendszer beszűkülése miatt meghatározott munkavállalói körök hatékony ösztönzése érdekében érdemes megfontolni az alábbi juttatások alkalmazását: 

  • Lakáscélú munkáltatói kölcsön - ennek kapcsán 2019-ben sem merül fel kamatkedvezményből származó jövedelem kifizetői oldalon, amennyiben a folyósítás évét megelőző négy évben nyújtott hitel összege nem haladja meg a 10 millió forintot. A mentesség alkalmazása során már nem kell megfelelni a méltányolható lakásigény követelményének. Természetesen az ilyen típusú kölcsön elengedése már nem történhet adómentesen, az munkabérként válik adókötelessé.
  • Cégautó magáncélú használata és autópálya-matrica juttatása.
  • Céges telefon, számítógép juttatásatávmunkavégzéshez kapcsolódó eszközökköltségtérítése.
  • Munkavállalók szolgálati lakásban és a munkásszállásban történő elhelyezése. 2019-től a jogosulti kör esetében nem a munkahely szerinti településen lévő lakóhely hiányát kell vizsgálni, hanem azt, hogy kedvezményezett magánszemély rendelkezik-e lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó tulajdonjogával/haszonélvezeti jogával a munkahely szerinti településen. 2019-től lehetőség nyílik a kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezésre is, azonban nem minősül munkásszálláson történő elhelyezésnek a szállodai elszállásolás. 
  • Érdemes átgondolni a munkába járás megtérítését a törvényi maximumértékek (jegy és bérlet ára, 15 Ft/km),illetve a kisgyermekes munkavállalók közigazgatási határon belüli bejárásának jogszabály szerinti munkába járásnak történő minősítését;  
  • 2019-től is megmaradt a foglalkozás-egészségügyi ellátások, védőoltásokadómentessége.

2. Béren kívüli juttatások (34,5 % adóteher) 

béren kívüli juttatások közül kikerült a 100.000 forint készpénz cafeteria. 

Megmarad 2019-ben is a SZÉP kártya, három alzsebét (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) továbbra is ezen a jogcímen lehet feltölteni összességében 450 ezer forintos összeggel. Szállás évi 225 ezer, vendéglátás évi 150 ezer, szabadidős szolgáltatás évi 75 ezer forintos összegben adható. 2019-től az adóalap megállapítása során nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, azonban az egykulcsos (19,5%) szocho miatt az adóterhek 34,22 százalékról 34,5 százalékra emelkednek. 

munkáltatói juttatás a SZÉP kártyát kibocsátó szolgáltató munkavállalóval kötött szerződés alapján nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számláján íródik jóvá. A fel nem használt juttatás nem kerül visszautalásra a munkáltató részére, a munkavállaló 3 százalékos díj ellenében továbbra is jogosult marad a juttatás felhasználására. A SZÉP kártyára az értékhatárokat meghaladóan feltöltött összegek egyes meghatározott juttatásként adóznak.

A SZÉP kártyára történő utalás mentesült a tranzakciós illeték alól. 

3. Egyes meghatározott juttatások (40,71 % adóteher) 

2019-ben is egyes meghatározott juttatásként adóznak a törvény által külön is nevesített alábbiakban felsorolt juttatási formák. 

A 2018-ban kezdődő biztosítási évben megkötött biztosításokra legfeljebb 2019. december 31-ig még lehet alkalmazni az adóköteles díjú személybiztosításokravonatkozó, bérnél kedvezőbb adózási szabályokat. 2020-tól munkabérként adózik az ilyen juttatás. 

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak által nyújtott célzott szolgáltatásra befizetett összeg egyes meghatározott juttatásként adózik. 2019-től kikerült a bérnél kedvezőbben adható juttatások közül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás, ez munkabérként adózik 2019-től! Nem árt tudni, hogy 2019-től a más személy által befizetett összeg - munkáltatói hozzájárulás, vagy munkáltatói adomány - után is megilleti a pénztártag magánszemélyt az adókedvezmény a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 150 ezer Ft erejéig.

Az eddigi három helyett, évi egy alkalommal adóható 40,71 %-os közteherrel a minimálbér10 százalékát meg nem haladó csekély értékű ajándék. Egyes meghatározott juttatásként adózik a reprezentáció és az üzleti ajándék. Utóbbi körben a továbbiakban is bérnél kedvezőbb adózás mellett adhatók utalványok is.  

40,71 százalékos közteherrel adózik az olyan juttatás, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. Nem változik a több személy számára szervezett, döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló ingyenes vagy kedvezményes rendezvény kifizető által viselt költségének (beleértve a résztvevőknek a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű ajándék költségét) adózása sem.

2019-ben is egyes meghatározott juttatás marad a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, továbbá a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefon, mobiltelefon, továbbá az internet-szolgáltatás magáncélú használata.      

A külön nem nevesített juttatások közül csak a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, illetve duális képzés keretében hallgatói munkaszerződéssel részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott termék/szolgáltatás adózhat egyes meghatározott juttatásként.

MRP - munkavállalói részvényprogram

A juttatási rendszerek közé tartozó munkavállalói részvényprogramokat ( MRP)érinttették a jogszabályváltozások. 2019-től a törzsrészvényen kívül más – hasonló befektetői kockázatot megtestesítő – részvények, értékpapírok és erre vonatkozó opció is képezhetik a javadalmazás tárgyát. Szigorodik a szabályozás a tekintetben, hogy a munkavállalói értékpapírjuttatási programokhoz hasonlóan az MRP-k vonatkozásában is bevezetésre kerül egy kétéves kötelező tartási idő

Szociális hozzájárulási adó

2019-től beolvadt a szocho-ba az eho, a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. január 1-től 19,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy az egyéb jövedelmeket, valamint a külön adózó (ún. forrásadós) jövedelmeket (pl. osztalék, árfolyamnyereség stb.) is egykulcsos, 19,5 százalékos szocho terheli. 

Az előbb említett változás hatására eltörlésre kerül a 450.000 Ft-os hozzájárulási korlát. Amennyiben a magánszemély összevonás alá eső, illetve egyes külön adózó jövedelmei elérik a minimálbér 24-szeresét, a tőkejövedelmek után nem kell szocho-t fizetnie.

Az új Szocho tv. alapján 2019-től adókedvezmény érvényesíthető

  • a közfoglalkoztatottak,
  • a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló
  • a kutatók foglalkoztatása, 
  • a K+F tevékenység után (a bérköltség adójának 50 %-a erejéig, illetve párhuzamosan nem érvényesíthető tao-kedvezmény és hatályát veszti az ezzel kapcsolatos veszteségelhatárolási szabály is), 

valamint szochó és szakképzési hozzájárulás kedvezmény lesz érvényesíthető: 

  • a munkaerőpiacra lépők, a 3 vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők, 
  • a megváltozott munkaképességűek, 
  • a védett korban lévők (60 év fölötti elbocsátott állami alkalmazottak) után (a minimálbér négyszeresének erejéig) vonatkozásában. 

Megmaradnak az alábbi szocho és szakképzési hozzájárulás-kedvezmények:  

  • legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után igénybe vehető 2 éves időtartamú kedvezmény, 
  • tartósan álláskereső után érvényesíthető 2 + 1 éves időtartamú kedvezmény, 
  • anyasági ellátásban részesülő munkavállaló után igénybe vehető 2+ 1  és 3+2 éves kedvezmény, illetve
  • a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye.

Megszűntek: a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló utáni kedvezmények, a Karrier Híd kedvezmény, a rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény, valamint a részmunkaidős kedvezmény. 

Magyarországon szja-köteles tőkejövedelmek is   szocho fizetésre kötelezettek. A TB törvény szerint külföldinek minősülő személyek esetében nem képeznek szochó-alapot a béren kívüli juttatások, az egyes meghatározott juttatások, és a kamatkedvezményből származó jövedelem sem.

Társadalombiztosítási szabályok változása

Adminisztratív egyszerűsítés, hogy nem kell bejelenteni a foglalkoztatott biztosítottak végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére, illetve a képesítést kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatokat.

A saját jogú nyugdíjas munkavállalónak nem kell egyéni járulékokat, a foglalkoztatónak pedig szocho-t és szakképzési hozzájárulást fizetni, fizetése után csak SZJA fizetésre lesz kötelezett.

kiküldetések szempontjából fontos, hogy a járulék (és szocho) alapot képező jövedelemként történő minősülés szempontjából nem a kifizetés időpontjának, hanem annak van jelentősége, hogy a juttatott jövedelem mely időszakra vonatkozik, fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel történt-e.

Nem kell munkaerőpiaci járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak sem, aki EGT tagállamban vagy Svájcban folytat nappali tanulmányokat közép- vagy felsőoktatási intézményben. 

A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összege 34 százalékról 24 százalékra csökken a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére irányuló, valamint a kizárólag szolgálati idő megszerzését célzó megállapodás esetében is. 

EKHO

Megkétszereződik a hivatásos sportolók ekho-értékhatára, a korábbi 250 millió Ft-tal szemben évi 500 millió Ft-ra emelkedik az a bevételi értékhatár, amely alatt a hivatásos sportolók a kedvező ekho-szabályozás szerint teljesíthetik adófizetési kötelezettségüket.   

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2019-től havi 7 500 forintra (napi 250 forintra) emelkedett. A saját jogú nyugdíjasok 36 órás munkaviszonyuk után egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek.  

Kötelező Cégkapus kapcsolattartás a NAV-val is  

Cégkapu használata 2019-től kötelező a cégek számára adóügyekben is. A gazdálkodószervezetek és az adóhatóság közötti hivatalos kapcsolattartásnak mindkét irányban ezen a felületen kell történnie. 

Azért fontos mindez, mert a gazdálkodó szervezet Cégkapujáról a NAV felé beküldött dokumentum, nyilatkozat az adózó nevében tett nyilatkozatnak minősül.  Ez azt is jelenti, hogy ha valaki, akár egy meghatalmazott megnyitja a Cégkapun elhelyezett dokumentumot, azt a gazdálkodó szervezet szempontjából átvételre jogosult személynek kell tekinteni, és a dokumentum megnyitásával az ahhoz kapcsolódó pl. jogorvoslati határidők is elindulnak!

Szerző: Hegedüs Sándor

Forrás: www.rsm.hu

Fotó: Pixabay