2019-től hatályba lépett adóváltozások (III. rész)

2019. 02. 11. | Hírek

Az alábbiakban összefoglaljuk a 2019-től életbe lépett adójogszabály változásokat a főbb adónemek: tao, kata, kiva, hipa, szja, tb, szocho, art, air szabályok terén.
Folytatás

Áfaváltozások 

Változik az utalványok áfafizetési szabálya,  az egycélú utalványok esetén már az utalvány kibocsátásakor és minden ezt követő átruházáskor kell áfát fizetni, ugyanakkor az utalvány beváltása már nem eredményez adófizetési kötelezettséget. Ezzel szemben a többcélú utalvány esetén csak az utalvány beváltásakor kell megfizetni az áfát. 

Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik. Ezzel a KATA értékhatára és a mentesség határa azonos mértékű lesz 2019-től. 

2021-től csak az a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, rendelkezésre bocsátás esik fordított adózás alá, amely olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul.

5 százalékos lakásáfa kivezetésére vonatkozó átmeneti rendelkezések

A 2018. nov. 1-ig érvényes építési engedélyt szerzett, vagy ezen határidőig egyszerű bejelentéshez kötött lakóingatlan beruházások esetében 2023. dec. 31-ig tolódik ki az 5 százalékos áfakulcs alkalmazhatóságának határideje.  Az előbbi feltételeknek meg nem felelő lakóingatlanok esetében a kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságát az dönti el,  hogy a teljesítés, részteljesítés, előlegfizetés 2020. január 1. előtt vagy után történik-e.

2019-től nem kell útnyilvántartás a lízingelt céges autókra

2019. január 1-től nem szükséges nyilvántartást vezetni a lízingelt / bérbe vett céges személygépkocsik magáncélú használatáról, a bérbevételhez kapcsolódó kiadások áfájának 50 százaléka igazolás nélkül is levonható.  Akik nem az 50 százalékos levonási korlátot, hanem a tényleges üzleti célú használat arányában történő áfa levonást kívánják alkalmazni, ezt az üzleti célú használatra vonatkozó részletes kimutatás alapján továbbra is megtehetik. A szabályozást a legfeljebb kilenc személy szállítására tervezett és legfeljebb öt tonna össztömegű személygépkocsik bérbevétele után megfizetett előzetesen felszámított áfára kell alkalmazni.

Az adóigazgatási- és végrehajtási eljárásrendet érintő változások

Art. változások

Az adóelőleg-kiegészítési/feltöltési szabályok megsértése miatt kiszabható mulasztási bírság a befizetett adóelőleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözetének húsz százalékáról tíz százalékra mérséklődik.

A be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzétételi listáján való szereplés miatt a kockázatos adózói minősítés mindaddig fennáll, amíg az adózó e közzétételi listán szerepel.

A  szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásokban hozott döntések és ezen döntésekkel szembeni jogorvoslatok szabályai pontosításra kerültek. Elutasítandó a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem akkor is, ha a közölt tényállásban szereplő cselekmény, ügylet a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik.

2019. január 1-től csak az ügyészség engedélyével kérhet adatszolgáltatást a nyomozóhatóság, rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, vagy terrorizmust elhárító szerve (amennyiben nemzetbiztonsági feladatkörében jár el). Ugyanígy a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezet (ha e tevékenysége folytatása érdekében az szükséges) csak ügyészi engedéllyel vehet át adatot az adóhatóságtól.

2019-től a tárgyévben, vagy megelőző három évben az eljárás akadályozása miatt eljárási bírsággal sújtott székhelyszolgáltatónál bejegyzett székhelyű adózó kockázatos adózónak minősül.

Adminisztratív jellegű kiegészítés, hogy a hatósági bizonyítvány, igazolvány iránti kérelemben az adózónak fel kell tüntetnie az igazolás felhasználásának tervezett célját. Azaz meg kell jelölni azokat a szerveket, amelyek eljárásában az adózó a hatósági bizonyítványt fel kívánja használni. Így a határozat/igazolás visszavonása esetén ennek tényéről a NAV értesíteni tudja ezen szerveket.

Air. változások

Adóügyekben meghatalmazás elektronikusan adható az alábbi módokon:

  • természetes személy, egyéni vállalkozó a rendelkezési nyilvántartásban, vagy a NAV által üzemeltetett felületen (eBev);
  • az előzőeken kívüli adózó, törvényes képviselője a NAV által üzemeltetett felületen (eBev); továbbá
  • a Pp. szerint elektronikusan hitelesített közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva.

Eljárási határidőre vonatkozó változások és az eljárás megszüntetési okok bővülése

A hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő időt, valamint a próbagyártás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni az ügyintézési határidő számítása során. Másfelől az ügyintézési határidő meghosszabbításának esetei taxatívvá válnak, amelyhez képest további eseteket csak törvény határozhat meg. Hivatalból indult eljárások esetén, amennyiben a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekményektől sem várható eredmény,  az Air. lehetőséget biztosít az adóhatóság számára az eljárás megszüntetésére.

Biztosítási intézkedés – új garanciális elemek

2019-től  a biztosítási-, vagy ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén a kifizetések teljesítését akkor is engedélyezheti az adóhatóság, ha az adózó bármilyen módon igazolja, hogy a zárolt vagyonán kívüli forrásból nem képes a kifizetéseit teljesíteni, vagy azzal a tevékenysége aránytalan korlátozást szenvedne. A zárolt fizetési számláról történő kifizetés a biztosítási intézkedés alapjául szolgáló, fizetési kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásáig engedélyezhető. A kifizetések engedélyezését elutasító döntéssel szemben önálló fellebbezésnek van helye.

Új tények, bizonyítékok beterjeszthetősége az ellenőrzések során

2019-től az ellenőrzések során az eljárás megszüntetésének lehetőségi köre kibővül. Ha az adóhatóság semmilyen eljárási cselekményt nem tud foganatosítani (lásd „fantom cégek” ellenőrzése),a tényállás nem tisztázható, és további eljárási cselekményektől sem várható eredmény, akkor lehetővé válik az eljárás/ellenőrzés megszüntetése.

A döntés kötelező tartalmi elemeinek köre a korábbi szabályozásnak megfelelően bővül

2019. január 1-től a döntésnek tartalmaznia kell az adózó által felajánlott és mellőzött bizonyítékokat, az ügyintézési határidő leteltének napjára, továbbá a döntést megalapozó, valamint a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást, valamint a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával.

Kötelező adóellenőrzés a 60 milliárdos árbevételű, veszteséges cégeknél

A 2019. január 1-től kötelező ellenőrzést lefolytatni annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Az ellenőrzést az állami adó- és vámhatóság a második üzleti év beszámolójának elfogadását követően folytatja le. 

Induló vállalkozások esetében az első négy üzleti év tekintetében nem kell alkalmazni a szabályt. Jogutódlás esetén viszont a jogelőd gazdasági társaság működését is figyelembe kell venni az időszak kiszámítása során.

A jövőben az ellenőrzések során az önkormányzati adóhatóságoknak is célzott kiválasztási rendszereket, valamint egyedi kockázatelemzési eljárást kell alkalmazniuk. Az önkormányzati adóhatóság által végzett ellenőrzés időtartama csak a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén – feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést nem akadályozza – lesz száznyolcvan napban maximalizálva. 

Avt. változások

A NAV átveszi a jelenleg a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó 2019. január 1-től indult követelések végrehajtására irányuló ügyeket. 

Vám

A vámjogi képviselők mellett megjelenik egy új szereplő, a vámszolgáltató által alkalmazott közreműködő személye. A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó vámkezelési szolgáltatásokat kínáló gazdálkodóknál szükségessé válhat alvállalkozók alkalmazása a szolgáltatás teljesítése érdekében. A közreműködő igénybevételére csak akkor kerülhet sor, ha a megbízó és a vámjogi képviselő erről megbízási szerződésben megállapodik, illetve a megbízó a meghatalmazásban erről rendelkezik. A közreműködő továbbra sem minősül vámjogi képviselőnek.

vámügyi biztosítékadási kötelezettség időtartama lerövidül, az összevont biztosítékhoz nyújtott pénzügyi elemeket, beleértve a készpénzt is a korábbi 3 év helyett 1 évig tartja vissza a vámhatóság, ezen időtartam lejártát követően azok felszabadulnak.

Az AEO vámjogi egyszerűsítések típusú engedéllyel rendelkezők számára lehetőséget biztosít a vámhatóság, olyan kockázatelemzést szolgáló információk vámhatóságtól történő kérésére, amelyek segítenek egy önellenőrzés elvégzésében, vagy a közvetett vámjogi képviseletből adódó kockázatok csökkentésében.

Amennyiben a vámtartozás büntetőeljárás bevezetéséhez köthető, akkor az általános elévülési szabályok helyett a 10 éves elévülési szabályt kell alkalmazni. Módosításra kerül az áruátengedést követő ellenőrzés kezdőnapja, attól függően, hogy az értesítés milyen módon kerül közlésre.

Kisadók

Népegészségügyi termékadó kötelessé váltak a gyümölcspárlatok (pl. pálinka) és a gyógynövényes alkoholos italok is.

lakossági átutalások 20 ezer forintig mentesülnek a tranzakciós illeték alól.

Nincs tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a SZÉP kártyához tartozó fizetési számlára történő utalás kapcsán.

Megszűnt a hitelintézeti különadó, illetve a magánszemélyeket terhelő 75 százalékos különadó.

Szerző: Hegedüs Sándor

Forrás: www.rsm.hu

Fotó: Pixabay