Vezetékjogi kisokos I.

2018. 11. 13. | Hírek

Aki az elmúlt években akár ingatlanadásvételi, akár más, ingatlannal kapcsolatos eljárás során találkozott tulajdoni lappal, bizonyosan feltűnt, hogy a tulajdoni lap III. része, vagyis a teherlap vezetékjoggal kapcsolatos bejegyzést tartalmaz.

Sok esetben a tulajdonosok csak az ingatlanügyi hatóságok határozatából, az ingatlan tulajdoni lapjáról ismerhetik meg az ingatlanukat terhelő bejegyzést, holott valójában az már csak a bejegyzési eljárás legutolsó fázisát jelenti, azaz a vezetékjogot a tulajdonos külön hozzájárulása nélkül jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek oka, hogy a bejegyzési eljárás megindulásával kapcsolatos tájékoztatást nem küldik meg közvetlenül az ingatlantulajdonos részére, hanem az erről szóló értesítést a helyi önkormányzat hirdetőtábláján, valamint honlapján teszik közzé. Az pedig életszerűtlen, hogy az ingatlantulajdonosok ezt rendszeresen ellenőrizzék.

Joggal merül fel a kérdés ilyenkor, hogy miért nem tájékoztatják a tulajdonosokat erről, és hogy ez az ingatlant érintő korlátozás vajon befolyásolja-e az ingatlan értékesítését, vagy kihatással lehet-e az ingatlan forgalmi értékére.

A hatóságok által bejegyzett vezetékjoggal kapcsolatos sorozatunk első részében a vezetékjog fogalmával foglalkozunk. Vajon milyen terhet jelent a vezetékjog az ingatlanra nézve, illetve kell-e számolni olyan jogkövetkezménnyel, amely a továbbiakban az ingatlannal való rendelkezést valamely módon, valamely mértékben korlátozná?

Kezdjük az elején: mi is az a vezetékjog? A vezetékjog a szolgalmi jog egyik típusa, amely használati jogot biztosít kívülálló személy számára más tulajdonában álló ingatlan tekintetében. Ez a használati jog azonban nem jelenti azt, hogy a vezetékjog jogosultja megszerzi a telek meghatározott részének tulajdonjogát, azt pusztán csak meghatározott célból, meghatározott mértékig használhatja.

Jelen cikkben a leggyakrabban előforduló vezetékjogon keresztül mutatjuk be a vezetékjogi eljárás gyakorlati oldalát. Eszerint közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére hatóság vezetékjogot abban az esetben engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.

Leggyakrabban a villamoshálózat üzemeltetője kéri a vezetékjog megállapítását. Amennyiben a bejegyzés megtörténik, akkor a hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon föld alatti és feletti vezetéket helyezhet el, tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést építhet, és ehhez szükséges tartószerkezetet, átalakító- és kapcsolóberendezést működtethet a más tulajdonában lévő ingatlanon.

A hálózat biztonságos működésének érdekében a vezetékjog jogosultja a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet.

Lényeges, hogy a törvény a már legalább tíz éve létező vezetékekre kért vezetékjog bejegyzésénél kártalanítás iránti igény érvényesítését nem teszi lehetővé, amikor úgy rendelkezik, hogy a vezetékjog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többletjogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem. (A kártalanítás témakörét részletesebben jelen cikksorozatunk következő részében érintjük.)

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a vezetékjog bejegyzésének tényét nem lehet félvállról venni, tekintettel arra, hogy a hálózati engedélyesnek rendkívül széleskörű jogosítványokat biztosít a tulajdonos jogainak rovására, amely az ingatlan értékcsökkenéséhez vezethet, és sokszor a vezetékjog kötelezettjének az ingatlan tulajdonával való rendelkezését is jelentősen megnehezítheti.

Következő cikkünkben konkrét példán keresztül mutatjuk be a vezetékjog létrejöttével kapcsolatos eljárást, valamint az ahhoz kapcsolódó kártalanítás és kisajátítás kérdéskörével is foglalkozunk.

Szerző:

Dr. Puskás Attila
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
attila.puskas@ecovis.hu

Forrás: http://jogado.hu/vezetekjogi-kisokos-i/

Fotó: Pixabay