
Hatályba lépett a Salátatörvény, pontosabb nevén az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény, amely a tavaly életbe lépett új európai adatvédelmi szabályozás elvárásainak megfelelően módosított számos jogszabályt. Érintik a változások a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit is. Ezek közül foglaljuk most össze a legfontosabbakat.
Nem is gondolnánk, hogy mindennapi életünk során milyen gyakran találkozunk veszélyes hulladékkal. Ide tartoznak ugyanis pl. az elemek, a festékek, a gyógyszerek, a használt olajok, de a körömlakklemosók is. Látszólag ezek ártalmatlan dolgok vagy anyagok, de tárolásuk nem ajánlott, hatásuk káros, megszabadulni tőlük pedig – ha szabályosan akarunk eljárni – nem mindig egyszerű.
A GDPR már lassan egy éve alkalmazandóvá vált, melynek értelmében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jogosult arra, hogy bírságot szabjon ki az irányadó adatvédelmi jogszabályokat be nem tartó adatkezelőkkel szemben. Sok témában még a szakértők is sötétben tapogatóznak, azonban a Hatóság első bírságai mindenképp tanulságosak és egyértelművé teszik sok kérdésben a követendő gyakorlatot, így érintőlegesen ezeket a döntéseket járjuk körbe következő bejegyzéseinkben, a döntések minden részletre kiterjedő vizsgálata nélkül.
Mai cikkünkben arra az érdekes kérdésre keressük a választ, hogyha egy működő társaság egy új székhelyen szeretné folytatni a működését, akkor meg kell-e várnia a szabályszerű működéshez az új székhely cégbírósági bejegyzését is.
Mindenkit jó érzéssel tölt el, mikor a nagy gonddal kiválasztott, hőn vágyott ingatlanának tulajdonosává válik. Túl vagyunk az ingatlanvásárláshoz fűződő plusz jogi procedúrákon és a tulajdonjogunk is bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba. Hátradőlünk kényelmes fotelünkben és élvezzük a frissen szerzett ingatlanunkhoz fűződő jogosultságokat.
Számtalan olyan ingatlannal lehet találkozni kis hazánkban, melyek bár műszakilag egyértelműen megosztottak és önálló lakásokat vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségeket foglalnak magukba, mégsem öltenek társasházi vagy szövetkezeti ház formát, hanem azok a mindenkori tulajdonosok osztatlan közös tulajdonát képezik.