A csekket ne nekem! – vízi revü egy felvonásban
2018. október 16. | Hírek
A felelősség közművenként máshogy alakulhat, helyhiány miatt ezért most csak egy szegmensre koncentrálunk: ki felelős a korábbi tulajdonos által felhalmozott víziközmű-díjért?
A válasz nem fekete-fehér, mint azt sokan gondolnák, ahhoz azonban hogy pontos választ tudjunk adni, segítségül kell hívnunk a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) idevágó rendelkezéseit.
A Vksztv. szabályozza a víziközmű-szolgáltatási jogviszonyt, e szerint a víziközmű-szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében a felhasználóval (ez a legtöbb esetben a tulajdonos, de lehet más jogcímen lakást használó is) – felhasználási helyenként – közszolgáltatási szerződést köt. A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó között a közszolgáltatási szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön.
A Vksztv. azt is rögzíti, hogy ha a víziközmű-szolgáltatónak a felhasználási helyre (azaz a konkrét ingatlanra) vonatkozóan korábbi közszolgáltatási szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott felhasználás hely tekintetében milyen szankciókat alkalmazhat a felhasználóval szemben. Ilyen intézkedés a teljesség igénye nélkül pl.: (i) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja, (ii) az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el, (iii) lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja, (iv) előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott, (v) nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közszolgáltatási szerződést felmondhatja.
Na de ki felelős a tartozásért?
A Vksztv. szerint a víziközmű-szolgáltató jogszabályban rögzített tevékenységei körében felmerülő költségeit azzal a felhasználóval szemben jogosult érvényesíteni, akivel szemben fennálló közszolgáltatási szerződése körében azok felmerültek.
A hatályos jogszabály szerint tehát annak kell megfizetnie a felhalmozott víziközmű-szolgáltatási díjat, aki a felhalmozás idején szerződéses jogviszonyban állt a szolgáltatóval.
Azonban a Vksztv. tartalmaz egy rendelkezést, miszerint ha a víziközmű-szolgáltatónak a felhasználási helyre vonatkozóan korábbi közszolgáltatási szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott felhasználási hely tekintetében a fent felsorolt következményeket (azaz korlátozhatja a szolgáltatást, vagy akár fel is függesztheti) alkalmazhatja. Azaz amennyiben a fogyasztási helyen felhalmozott tartozás van, valamennyi hivatkozott szankció foganatosításra kerülhet.
A szankciók alkalmazását tehát érdekes módon a törvény már nem a jogviszonyban álló személyhez köti, hanem a felhasználási helyhez.
Egy egyedi eset állhat tehát elő, ha eltitkolt vízszámla-tartozással szembesülünk az újonnan vásárolt ingatlannál: ugyan a tartozást a víziközmű nem hajthatja be rajtunk, az új felhasználón, azonban a szolgáltatás korlátozásával közvetve mégiscsak arra kényszeríthet minket, hogy fizessük be a korábbi lakót terhelő vízdíjat (vagy fussunk az előző lakó után, hogy rendezze a számlát). Hiszen ki akarna egy olyan ingatlanban lakni, ahol korlátozott a vízszolgáltatás? Vagy esetleg olyanban, ahol teljesen elzárták a csapokat?
Szerző:
Dr. Kesseő-Balogh Péter
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
peter.balogh@ecovis.hu
Forrás: http://jogado.hu/a-csekket-ne-nekem-vizi-revu-egy-felvonasban/
Fotó: Pixabay