Bevásárlóutca menedzsmentből - Hálózatmenedzsmentté alakult a bécsi "BUM"

Bécs, mint példakép is folyamatosan változik. Kezdjük egy kis visszatekintéssel, hogy jobban lássuk miben is változtak és miként igyekeznek igazodni a megváltozott piaci és vállalkozói igényekhez.

A bécsi bevásárlóutca menedzsment szervezete intézményileg a Bécsi Kereskedelmi Kamara alá tartozik, azonban induláskor finanszírozásban 50-50%-ban támogatta tevékenységüket Bécs Fővárosa és a Kamara, ez mára megváltozott. Ausztriában kötelező a Kamarai tagság, melynek köszönhetően jelentős költségvetéssel rendelkeznek és cserébe igen széles szolgáltatási körrel állnak a vállalkozások rendelkezésére.

A múlt

A Bevásárló utcák menedzselése 1993-ban kezdődött, akkor összesen 6 utcával és két menedzserrel. Bécs számára valódi sikertörténet ez a szervezet, mely mindent megtett az utcákért és az ott lévő vállalkozásokért. A rendszer úgy épült fel, hogy az egyes utcákban egyesületek működtek, melyet az ott lévő vállalkozók hoztak létre. Ezen egyesületek tagjai az adott utcában lévő vállalkozások voltak (illetve iskolák, intézmények és néhol templomok is). A tagsági arány függött az utca frekventáltságától, hosszától, illetve a vállalkozók összetételétől. Jellemzően az utcában lévő vállalkozások 30%-a lépett be az egyesületbe. Minden egyesületnél volt tagdíj-fizetési kötelezettség, melyet az események előfinanszírozására és hirdetésekre, marketingre költöttek. A Bécsi Bevásárlóutca menedzsment csak azon utcákkal foglalkozott, ahol volt egyesület. Tevékenységük elsősorban marketing és lobby tevékenységből állt. A mindennapi teendőket 39 fő látta el.

A megújult stratégia és brand

Az évek alatt már voltak változások, így megjelentek a kerületmenedzserek, akik átvették a koordinációt. Vagyis változott a korábbi utcamenedzserek feladatköre.

A pandémia további változásokra sarkallta a korábbi szervezetet, és közben Bécs városa is kilépett a finanszírozásból, hiszen közvetlenül támogatta a járvány alatt a vállalkozókat. Az elmúlt két évben új brandet és új struktúrát alakítottak ki, így lett a Die Wiener Einkaufsstraßen-ból MeinKaufStadt Wien.

A támogatásokat gyűjtő bevásárlóutca egyesületeket elavult egyesületi struktúra, csökkenő taglétszám, valamint fizetési és együttműködési hajlandóság jellemezte. Ráadásul az egyesületi rendszer a fiatal vállalkozók számára nem vonzó, és a működtetése is sok adminisztrációs terhet jelentett.

A cél az volt, hogy a vásárlóerő elköteleződése révén hozzáadott értéket adjanak, új vevőcsoportokat tárjanak fel, új vállalkozói rétegeket vonjanak be, a pozicionálásban pedig máshová tegyék a hangsúlyt. Ezért stratégiát váltottak. A bécsi régiós bevásárlási modellben az új „MeinKaufStadtWien” márka tömöríti a bevásárlóutcákat, a piacokat, a lakónegyedeket és a belvárosi bevásárlóközpontokat. A fiatal célközönséget városi analóg és digitális médiafelületekkel buzdítják a helyben vásárlásra, mely folyamatban a kerületekben és az utcákban meglévő bevásárlóutca egyesületek jelentős partnerek és hatástöbbszörözők. Mindezek hatására visszanyerhetők az elveszített piaci részesedések. 

Ezen kívül fontos még az építési területek marketingje. Ezzel kapcsolatban különböző kommunikációs és marketing aktivitásokat szerveznek, mint például munkaszüneti napokon zászlók kihelyezése, kirakattakarítás, tavaszi nagytakarítás, graffitik eltávolítása, átlátszó építkezési kerítések használata, havi hírlevél kiküldése, vásárlásösztönző akciók, és építkezési utómunkálatok elvégzése.

Továbbá külön hangsúlyt fektetnek az üzleti negyed – azon belül is hat terület - támogatására, melyben mintegy tízezer vállalkozás tevékenykedik. Jelenleg az előkészítő munkálatok folynak, hogy a tervek szerint 3-5 évig tartó projekt során a fenntarthatóság, a digitalizáció és a mobilitás jegyében tudják újra pozícionálni és strukturálni a negyedet. A 2023-as év fontos projektje még ezen kívül a város karácsonyi kivilágításának megszervezése úgy, hogy ismét annyi ideig legyen Bécs kivilágítva, mint utoljára 2019-ben.

A bécsi Freie Lokale Service a magyar Kibérelem.hu-hoz hasonlóan alapvetően az üres üzlethelyiségek népszerűsítését szolgálja, továbbá támogatja a vállalkozókat a székhelykeresésben, valamint széleskörű információkkal áll rendelkezésre az ingatlanpiaccal kapcsolatban. Igyekszik felmérni a teljes Európai Gazdasági Térséget a rendelkezésre álló üres üzletekkel kapcsolatban.

2022-ben mintegy 2500 új székhelykereső céget regisztráltak, ami 67%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Mintegy 20 000 üzlethelyiség és 67 000 keresőprofil található meg az adatbázisban. A jelenlegi kihívás, hogy egyre nagyobb az igény arra, hogy a teljes EGT-ben kereshessenek a vállalkozók üzlethelyiséget, továbbá megfigyelhető a cégalapítási gyakorlat változása, a fogyasztói viselkedés és a bevásárlónegyedek előtérbe kerülése.

Összegzés

A korábbi bécsi bevásárlóutca menedzsment tehát teljesen megváltozott.

Most hálózatmenedzsment van, amely összehozza a vállalkozókat a bécsi kerületi vezetőkkel, üzleti találkozókat szervez, és gondoskodik a bevásárlóutcai egyesületekről is. Az egyesületek egy része összeolvadt, egyre nagyobb és – remélik – erősebbé válik.

Hálózatmenedzsmentben: 25 alkalmazott – ebből 12 kerületi vezető, 1 fő a karácsonyi fényekért, 4 fő adminisztrációért, 2 fő speciális projektekért, például podcastokért és videókért, 4 fő a „Nők az üzletben” és a „Fiatal vállalkozásokért” hálózatokért és 2 fő az 'építési terület marketingjéért' felelős.

Az „Frei Lokale Service” foglalkozó csoport immár a jogi tanácsadásért és a létesítményekkel kapcsolatos műszaki tanácsadásért is felelős, és jelenleg 11 főből áll.

Bécsben körülbelül 52 000 kereskedelmi és kézműves cég, 35 000 kiskereskedő és 17 000 turisztikai és szabadidős vállalkozás működik. Eközben Bécsben gyakorlatilag az összes cég a hálózatmenedzsment felügyelete alá tartozik, ez jelenleg 120 ezer körül mozog.

A bevásárlónegyedekben még nem olyan magas a gyalogosok gyakorisága, mint a járvány előtt, de emelkedő tendenciát látnak, és remélik, hogy hamarosan ismét elérik a pandémia előtti szintet. A turisztikai adatok viszont már visszaálltak a válság előtti szintre.

Köszönjük, hogy megismerhettük az új stratégiát és bízunk benne, hogy amint eddig is, úgy a továbbiakban is lesz olyan megoldás, amit itthon is tudunk alkalmazni!