Fenntartható turizmus Budapesten – miért a tematikus utcák lehetnek a jövő kulcsterületei?

 

A legnagyobb gond nem maga a turizmus, hanem annak térbeli és időbeli koncentrációja. Ugyanazokon a városrészeken, ugyanazokban az időszakokban jelenik meg a látogatók tömege, miközben más negyedekben komoly kulturális, gasztronómiai és vállalkozói potenciál marad kihasználatlan. Ez nemcsak a lakók életminőségét rontja, hanem gazdaságilag sem hatékony modell. Budapestnek ma nem több turistára, hanem jobban szervezett turizmusra van szüksége.

 

Több országos szakmai fórumon – legutóbb a Turizmus Évadnyitó Gálán – is elhangzott, hogy a magyar turizmusnak mennyiségi szemléletről minőségire kell váltania. Guller Zoltán, az MTÜ igazgatósági elnöke 12+1 beavatkozási területet is megnevezett. A Gálán elhangzott pontok gyakorlatilag egybeesnek azzal, amit mi évek óta a terepen csinálunk. A minőségi szemléletváltás számunkra nem szlogen, hanem napi működés: hogyan lehet élhetőbbé tenni az utcákat, kiegyensúlyozni a látogatói terhelést, és közben erősíteni a helyi vállalkozásokat és közösségeket.

 

Ha megnézzük a 12+1 pontot, szinte mindegyikhez kapcsolódik városi szintű, tematikus utcákban tesztelhető megoldás – legyen szó digitalizációról, képzésről, fenntarthatóságról vagy akár az attrakciók újragondolásáról.

 

 

2. A prezentációjában gyakran szerepel a „tematikus utcák mint pilotzónák” fogalma. Mit jelent ez a gyakorlatban?

 

A tematikus utcák olyan városi mikroökoszisztémák, ahol kultúra, kereskedelem, vendéglátás és helyi közösségek természetes módon kapcsolódnak össze. Ezek ideális terepei annak, hogy kis léptékben, gyorsan és mérhetően teszteljünk új turisztikai megoldásokat – legyen szó digitalizációról, látogatómenedzsmentről vagy közösségi aktivációkról. Amit itt kipróbálunk és működik, az később városi vagy akár nemzetközi szinten is skálázható – legyen szó látogatóáramlás-mérésről, közösségi programokról vagy digitális fejlesztésekről.

 

 

3. Miben más a Bevásárlóutca Menedzsment szerepe, mint egy hagyományos városfejlesztési szereplőé?

 

Mi nem elméleti szinten, hanem a terepen dolgozunk. Napi kapcsolatban vagyunk több száz kis- és középvállalkozással, kulturális szereplővel, galériával, vendéglátóhellyel. Valós adataink és visszajelzéseink vannak arról, mi működik egy adott utcában, és mi nem. A BUM tulajdonképpen a városi turizmus terepi végrehajtó és visszacsatoló rendszere: összekötjük a stratégiai célokat a mindennapi városi működéssel.

 

 

4. A fenntarthatóság sokszor elvont fogalom marad. Hogyan lehet ezt „lefordítani” a vállalkozások és a lakók nyelvére?

 

A fenntarthatóság akkor működik, ha kézzelfogható előnyöket jelent. Egy vállalkozónak például digitális láthatóságot, hatékonyabb működést, új vendégkört. A lakóknak élhetőbb utcát, kevesebb zsúfoltságot, több közösségi programot. A tematikus utcákban pontosan ezt tudjuk megmutatni: hogyan lesz az ESG, a digitalizáció vagy az adatvezérelt működés mindennapi gyakorlat, nem pedig adminisztratív teher.

 

A valódi fenntarthatóság nem külön projekt, hanem minden döntésben jelen lévő szemlélet. A tematikus utcákban egyszerre jelenik meg a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság, így csökken a túlterhelés, erősödik a helyi gazdaság, élhetőbbé válik az utca a lakók számára.

 

Ebben az értelemben azt mondhatjuk, hogy amit mi csinálunk, az nemcsak városi, hanem országos turizmusstratégiai szinten is releváns, és örülünk, hogy ezt az MTÜ irányai most egyértelműen visszaigazolják.

 

 

5. Az anyagban hangsúlyos az EU-s irányokhoz való illeszkedés. Miért fontos ez Budapest számára most?

 

2026-tól konkrét európai uniós források nyílnak meg okos turisztikai, kulturális és fenntartható városi projektekre. Budapest akkor tud ezekkel élni, ha már rendelkezik működő pilotokkal, mérhető eredményekkel és együttműködő helyi hálózatokkal. A tematikus utcák pontosan ezt a hiányt töltik be: gyorsan indítható, EU-kompatibilis mintaterületeket adnak.

 

 

6. Milyen konkrét pilotprojektek indulhatnak el a közeljövőben?

 

Több irányban gondolkodunk. Ilyen például a KKV-k digitális és ESG-érettségét mérő audit, az „okos utca” látogatóáramlás-mérés, vagy a „Living Streets” közösségi-kulturális programsorozat. De ide tartoznak a városi történetmesélő videó- és podcastprojektek, valamint a művészeti–kulturális útvonalak kialakítása is. Ezek mind egyszerre szolgálják a gazdasági, kulturális és közösségi célokat.

 

 

7. Hogyan kapcsolódhat mindehhez az idegenvezetői szakma?

 

Az idegenvezetők kulcsszereplők ebben az új modellben. Ők azok, akik értelmezik a várost, és történetté formálják az élményt. A tematikus utcák, kulturális útvonalak és helyi történetek kiváló alapot adnak a minőségi, élményalapú idegenvezetéshez. A jövő idegenvezetője nemcsak kísér, hanem élményt tervez és irányít – ebben pedig stratégiai partnerként számítunk rájuk.

 

 

8. Ha egy mondatban kellene összefoglalni: mit üzen a döntéshozóknak és a szakmának?

 

Budapest jövőbeli turizmusa nem elméleti stratégiákon, hanem valós városi tereken kipróbált, együttműködésen alapuló megoldásokon fog múlni – és ma a tematikus utcák jelentik ennek a legkézzelfoghatóbb laboratóriumát.