Ingatlan belterületbe vonásának új illetékfizetési kötelezettsége
2020. február 03. | Hírek
Ezen esetekben a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke igen magas, 90%-os mértéket állapít meg a törvény. A törvényalkotónak a módosítás kapcsán deklarált célja, hogy visszaszorítsa az olyan ingatlanspekulációs visszaéléseket, amelyek a külterületi ingatlanok belterületbe vonásával kívánnak jelentős vagyonszerzést realizálni. A kifejezetten magas illetékmérték meghatározása tehát a spekulációs módszer visszaszorítását és a visszaélések megfékezését célozza meg.
Az illeték kalkulációjának alapja a belterületi ingatlan esetén az adóhatóság által megállapított szerzéskori – megállapítás hiányában a szerzés időpontjára utólagosan megállapított – forgalmi érték és az állami adóhatóság által az átruházás időpontjára megállapított forgalmi érték különbözete.
A belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása esetén az illeték alapja a belterületi ingatlan szerzéskori és az átruházáskori értéke alapján megállapított különbözet és az értékesített vagyoni betét összes vagyoni betétben képviselt arányának szorzata.
Lényeges, hogy a belterületbe vont ingatlan és a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása kapcsán az illetékkedvezmények közül nem alkalmazható (i) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzésre; (ii) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzésre; (iii) az ingatlannak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházására, továbbá (iv) az ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a kapcsolt vállalkozások közötti átruházására vonatkozó illetékkedvezmény.
A megszokottaktól teljesen eltérő, egyedi módon a tranzakció során ez az illeték nem a vevőt, hanem a belterületbe vont ingatlant vagy a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaságot eladó felet fogja terhelni.
Az ügylet során az eladó egy külön erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles nyilatkozni arról, hogy az adásvétel tárgya belterületbe vont ingatlannak vagy belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaságnak minősül.
A jogszabály meghatározza a belterületbe vont ingatlan pontos fogalmát is. A fogalommeghatározás lényege, hogy a belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet a tulajdonosa tulajdonjogának fennállása ideje alatt, de az ingatlan átruházását megelőző 10 éven belül minősítettek belterületté, ide nem értve azt az ingatlant, amelyet az átruházó fél által történt megszerzést követő 6. évben vagy azt követően minősítettek belterületté, vagy ha azt a tulajdonos öröklés útján szerezte meg. A belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság pedig olyan gazdálkodó szervezet, amely belterületbe vont ingatlan – közvetett vagy közvetlen tulajdonosa.
Az új illeték azon belterületbe vont ingatlanok, belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaságok vagyoni betétjének átruházása esetén alkalmazandó, amely ingatlanok belterületbe vonása 2020. január 31. napját követően történik meg.
A jogalkotó az öröklés útján szerzett vagyontárgyak tekintetében kizárhatónak tekintette a spekulációs célú adásvétel esetét, ezért a módosítás alapján nem minősül belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan, amelyet az eladó öröklés útján szerzett meg.
Szerző
Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
Forrás: jogado.hu
Fotó: Pixabay