Lakásból hivatalosan iroda! Jó lenne, de hogyan?

Ez valóban nem bonyolult, de ettől vállalkozónk lakása még lakás marad, és nem válik jogi értelemben irodává, csupán a használat módja változik meg. De mi van akkor, ha vállalkozónk többet akar, pontosabban a lakásából „hivatalosan” irodát?

Higgyék el, a folyamat egyáltalán nem egyszerű, ha egy lakásként nyilvántartott ingatlant át kívánunk minősíttetni irodává! Minden ingatlan minősítését, azaz jogi jellegét az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lap tartalmazza (pl. lakás, iroda, üzlet, tanya, szántó stb.), tehát egy átminősítési folyamat végére csak akkor kerül pont, ha az illetékes földhivatal határozatával átvezeti a változást az érintett ingatlan tulajdoni lapján is.

Ebben a bejegyzésben ezt a folyamatot vizsgáljuk meg, hogy pontosan milyen feltételei, összefüggései vannak, ha egy társasházi lakóingatlant iroda ingatlanná kívánnánk átminősíttetni az ingatlan-nyilvántartásban is.

Két oldalról kell megközelítenünk a kérdést. Egyrészt a társasházakra vonatkozó szabályozások szerint kell megfelelnünk a velünk együtt élő lakó- és tulajdonostársak felé, másrészt az építésügyi-ingatlannyilvántartási jogszabályok tartalmaznak a folyamatra kötelező előírásokat.

Egy társasházi ingatlan jellegének feltüntetése a földhivatalnál a társasházi alapító okiratban foglaltakon alapul (az alapító okiratban foglaltak pedig értelemszerűen az építési engedélyen és az adott épület használatbavételi engedélyén vagy az ezzel egyenértékű hatósági bizonyítványon).

Ugyan szorosan nem kapcsolódik az ingatlan besorolásának átminősítéséhez, de ennek ellenére muszáj említést tenni egy társasház másik fontos dokumentumáról, a szervezeti-működési szabályzatról (a továbbiakban: SZMSZ) is. Bár nem minden társasház rendelkezik SZMSZ-szel, mert nem kötelező, de ahol van, tartalmazhat bizonyos korlátozásokat az adott házban végezhető tevékenységekkel kapcsolatban.

Mindkét okirat megtilthat tehát bizonyos használati módokat, de az ingatlan átminősítése szempontjából az alapító okirat a legfontosabb szerződés, amelyet vizsgálnunk kell. Miért írom, hogy szerződés? Mert a társasház alapító okirata tulajdonképpen nem más, mint az alapítók között létrejött, magánjogi jogviszonyt rögzítő szerződés.

Ahhoz, hogy a lakásból irodává alakítás folyamatának első lépcsőjét meglépjük, az alapító okiratot kell tehát módosítanunk. Ehhez a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) rendelkezései szerint egyhangú közgyűlési döntés szükséges, azaz minden társasházi tulajdonostársnak azonos módon kell nyilatkoznia arról, hogy jóváhagyják-e a lakásból irodává történő átminősítést.

És ezzel még csak az első lépcsőt vettük sikerrel!

Most ugrunk egy picit, mert ugyan a következő bekezdés már az ingatlan-nyilvántartásban történt átvezetést követő időszakra vonatkozik, de mégis itt kell tárgyalnunk, mivel ez inkább az átminősítés és a lakás-irodában végzett gazdasági tevékenység társasházi vetületéhez tartozik. Előfordulhat ugyanis, hogy a gyanútlan vállalkozó még egy sikeres átminősítést követően is falba ütközik.

A társasház SZMSZ-e külön szabályokat állapíthat meg – a nem lakás céljára történő használat, hasznosítás körében, bár ezek nem lehetnek a Ttv. rendelkezéseinél szigorúbbak vagy azokkal ellentétesek. Ezeket az előírásokat a társasházban irodát nyitó személynek is be kell tartania.

Egy kézzelfogható példa: ha egy nagyobb ügyfélforgalmú iroda nyílik a társasházban, az SZMSZ (indokoltan) nagyobb közös költség terhet róhat az iroda tulajdonosára, mint a többi lakóra, mert az ügyfelek miatt gyakrabban használják a liftet, többet ég a villany, többet kell takarítani stb.

Hogy egy kicsit még életszerűbb legyen a példánk: a többletterheket manapság előszeretettel szabják ki a társasházak az „Airbnb-lakások” tulajdonosaira. Tudom, ez nem teljesen a témánkba vágó analógia (mi köze az „Airbnb-lakásoknak” az irodákhoz?), de ha jobban belegondolunk, nem is áll olyan messze a kettő egymástól: mind a bérbe adott lakásoknál, mind pedig az irodai tevékenységnél megnövekedett ügyfélforgalommal, lifthasználattal, villanyfogyasztással, takarítással és általában a közös tulajdonú épületrészek (lépcsőház, lift, kapu) természetes elhasználódásának felgyorsulásával lehet és kell is számolnunk.

Ha a társasház közgyűlése végre zöld lámpát ad és módosul az alapító okirat, nézzük, mi kell még ahhoz, hogy végre beinduljon a biznisz abban az irodában?

Ahogy fentebb is említettem, a másik vetülete az átminősítésnek az építésügyi hatósági és ingatlan-nyilvántartási eljárás.

Ahhoz, hogy megváltoztassuk az ingatlan funkcióját, az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságnál kell eljárást kezdeményeznünk. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 34. § (5) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy az építésügyi hatóság az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági eljárás nem ingyenes, illetéket kell fizetni érte [1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 29. § (1) bekezdés alapján].

Mit vizsgál az építésügyi hatóság egy-egy ilyen helyszíni szemle alkalmával? A 312/2012. (XI. 8.) számú kormányrendelet szabályozza a szemle lényegi kérdéseit. A hatóság ilyenkor főképp, de nem kizárólagosan azt vizsgálja meg, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, illetve az átminősítés eredményeképpen létrejövő iroda megfelel-e a hatályos építésügyi előírásoknak.

Ismeretes, hogy a településrendezési és építési tevékenységet szabályozó, igen bonyolult és többszintű jogszabályok hierarchiájában, kezdve a fentebb már hivatkozott építési törvényen (Étv.) túl az egyik legfontosabb az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK). A hierarchia alján helyezkedik el az adott települési önkormányzat képviselőtestülete által elfogadott helyi építési szabályzat. Hogy miért tartottam szükségesnek ezt a kis kitérőt? Mert az ezekben a jogszabályokban foglalt építési követelmények mindenkire nézve kötelező érvényűek és abban az esetben is alkalmazandók, ha nem konkrét építési tevékenységről, hanem csupán egy lakás irodává történő átminősítéséről van szó.

És bizony az irodaingatlanok létrejöttének egyik sarkalatos pontja a szükséges parkolóhely megléte vagy megváltása.

Mielőtt belevágunk az átminősítés kalandos, ám korántsem egyszerű feladatába, még egy mérlegelendő körülményre szeretném felhívni a figyelmet. Ajánlott előzetesen alaposan megvizsgálni, hogy az építményadó szempontjából milyen mértékű adófizetéssel kell számolnunk, ha a lakásunkból iroda lesz.

Önkormányzatonként eltérő mértékű az építményadó. Ennek alapját a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény teremti meg, azonban az egyes önkormányzati rendeletek töltik meg tartalommal. A törvény megkülönbözteti a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épületeket, épületrészeket, amelyeket a helyi rendelet eltérő mértékű építményadóval terhelhet. A nem lakás céljára szolgáló épületeket, épületrészeket rendre magasabb adó terheli, mint a lakásokat, nem árt erre is figyelni!

Ha a helyszíni szemle illetve az eljárás sikeres, zsebünkben a hatósági bizonyítvánnyal fel kell keresnünk az illetékes földhivatalt, amely ennek (és persze az egyéb sztenderd földhivatali eljárás megindításához szükséges iratok, ingatlan-nyilvántartási kérelem, díj befizetésének igazolása) birtokában és ismeretében változtatja meg határozattal az ingatlan besorolását.

Összefoglalva a fentieket, a lakás irodává történő átminősítése egy átlagembernek, néha még a szakembernek is nehéz, sokismeretlenes egyenletnek számít. A többlépcsős eljárás során nem csak a társasházi iratokban, de még az építésügyi és ingatlan-nyilvántartási, illetve az önkormányzati jogszabályokban is bőven akadhatnak buktatók, ezért mindenképpen javaslom jogi szakértő bevonását az ilyen eljárásokba.

Szerző: Dr. Kesseő-Balogh Péter
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
peter.balogh@ecovis.hu

Forrás: http://jogado.hu/lakasbol-hivatalosan-iroda-jo-lenne-de-hogyan/

Fotó: Pixabay