Üzletrész értékesítése végrehajtási eljárásban

A végrehajtási eljárás során a végrehajtó a tag üzletrészét is lefoglalja és bizonyos esetekben annak árverés útján történő értékesítésére is sor kerülhet. Milyen jogok illetik meg ebben az estben az elővásárlási joggal rendelkező többi tagot? Mikor kerül sor az üzletrész árverezésére? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.

Lényeges tudni, hogy a tartozás mértékétől, illetve az adós további vagyontárgyainak értékétől függően a végrehajtó első sorban nem az üzletrész értékesítésével fogja kezdeni a végrehajtást.

A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából kell behajtani.

Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya (így az üzletrész is) végrehajtás alá vonható.

Lényeges továbbá, hogy amennyiben az adósnak több ingó vagyontárgya is lefoglalásra kerül, az adós kérésének megfelelő sorrendben kell azokat értékesíteni.

Az üzletrész értékesítésére – a fő szabály szerint – ugyanúgy árverésen kerül sor, mint bármely más ingóság vonatkozásában. Az árverés során biztosított, hogy a társaság nem adós további tagjai elkerüljék a társaságban általuk ismeretlen, harmadik személyek bekerülését, ezért a jogszabály „előárverezési jogot” biztosít a gazdálkodó szervezet tagjának, a gazdálkodó szervezetnek, illetve a szervezet által kijelölt személynek – a fenti sorrendben – az üzletrész vonatkozásában.

A Vht. által biztosított elővásárlási jog gyakorlására csak abban az esetben van lehetőség, ha az elővásárlási joggal rendelkező az üzletrész árverésén részt vesz, s az árverésen kialakult vételáron hajlandó megvásárolni a végrehajtás alá került üzletrészt.

Az előárverezésre jogosult (társaság tagja, a társaság és a kijelölt harmadik személy) – amellett, hogy az árverésen árverezőként részt vehet – valamennyi vételi ajánlat vonatkozásában az árverés befejezéséig a legmagasabb összegű vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja előárverezési jogát.

Ha tehát az előárverezésre jogosult a vételi ajánlat azonos összeggel elfogadja és az árverés befejezéséig nem érkezik magasabb vételi ajánlat, az előárverezésre jogosultat a legtöbbet felajánló árverező jogállása illeti meg.

Ha az árverésen több előárverezésre jogosult vesz részt és az egyikük a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlat vonatkozásában gyakorolja előárverezési jogát, a többi előárverezésre jogosult ugyanezen összegű vételi ajánlat vonatkozásában előárverezési jogot nem gyakorolhat, kizárólag magasabb összegű vételi ajánlatot tehet.

Üzletrész árverés útján történő értékesítésére az irányadó jogszabályok alapján kizárólag elektronikus árverés útján kerülhet sor, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által üzemeltetett az interneten folyamatosan elérhető informatikai keretrendszeren keresztül.

A hirdetmények bárki számlára nyilvánosak, azonban árverési rendszerbe árverezőként történő belépéshez regisztráció szükséges.

Az árverésen részvétel feltétele az, hogy a becsérték 10%-ának megfelelő árverési előleg a végrehajtónál letétbe helyezésre kerüljön.

Az árverező az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően az árveréshez tartozó licitnapló lezárásáig elektronikus úton lehet vételi ajánlatot tenni az üzletrészre.

A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan rögzíti, és egyidejűleg közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban.

Ha árverés útján venne üzletrészt, ezt megelőzően mindenképpen fontos körül járni – természetesen a pénzügyi-gazdasági adatokon felül – a kiszemelt társaság jogi státuszát is, így tüzetesen megvizsgálni azt, hogy az üzletrész alapján milyen jogokat lehet gyakorolni, a társasági szerződés esetleg tartalmaz-e olyan korlátozásokat (például osztalék eltérítés), ami hátrányos lehet az üzletrész megszerzőjére nézve.

Szerző:

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu

Forrás: jogado.hu

Fotó: Pixabay