Közös gondolkodásból közös cselekvés – így indult az Élő Belvárosok 2.0 Sopronban
Hírek | 2026. november 05.
Két hónap, két vállalkozói fórum, négy tematikus séta és egy városokon átívelő szakmai találkozó. Szeptemberben és októberben már kézzelfogható programokon keresztül folytatódott Sopronban az Élő Belvárosok együttműködés. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara és a BUM közös munkájának középpontjában a belvárosi vállalkozások összefogása, a helyi gazdaság élénkítése és a város jövőjéről folytatott párbeszéd állt.
Az Élő Belvárosok 2.0 a tavasszal elindított kamarai program eredményeire épít. A korábbi kutatások, vállalkozói felmérések és szakmai fórumok után most a gyakorlati együttműködések kialakítása kap hangsúlyt. A 2027 áprilisáig tartó program célja, hogy a helyi kereskedők, vendéglátók, szolgáltatók és kreatív vállalkozások ne csupán egymás mellett működjenek, hanem közösen is képesek legyenek kezdeményezni, megoldásokat keresni és alakítani Sopron belvárosának jövőjét.
A vállalkozók megfogalmazták a legfontosabb közös ügyeket
Szeptember 15-én a Hoffer Cukrászdában tartották az első üzleti reggelit, amelynek központi kérdése az volt: mit tudnak a vállalkozók összefogva elindítani Sopron belvárosáért?
A beszélgetésen hamar kirajzolódtak azok a problémák, amelyekkel a belvárosi vállalkozások nap mint nap szembesülnek. A parkolási nehézségek, a vásárlóforgalom visszaesése, a rendezvények szervezése és a helyi vállalkozások bevonásának hiánya egyaránt szóba került.
A résztvevők ugyanakkor nem csupán a nehézségeket sorolták fel. Felmerült a vásárlást ösztönző parkolási kedvezmények lehetősége, a közös eseménynaptár, az egymást ajánló vállalkozói együttműködések, valamint a közös marketingkampányok és rendezvények szervezése is.
A beszélgetés egyik fontos eredménye az a közös szándék volt, hogy a vállalkozói felvetésekből konkrét, néhány kiemelt témára koncentráló javaslatcsomag készüljön, amelyet a városvezetéssel is meg lehet vitatni.
A BUM budapesti tapasztalatai alapján a tartós vállalkozói együttműködések kialakulásához nem feltétlenül nagy beruházásokra van szükség. Sokszor már az is eredményt hozhat, ha a vállalkozók megismerik egymást, összehangolják kommunikációjukat, közös programokat szerveznek, vagy egymás szolgáltatásait ajánlják.
A párbeszéd folytatódott a városvezetéssel
Az október 8-i vállalkozói fórum már a szeptemberben megfogalmazott kérdések továbbgondolására adott lehetőséget. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megtartott találkozón részt vett dr. Farkas Ciprián, Sopron polgármestere is.
Horváth Vilmos, a kamara elnöke kiemelte, hogy Sopron különleges történelmi belvárosa jelentős értéket képvisel, ugyanakkor a kereskedelmi kínálatnak, az üzletek megjelenésének és a vásárlói élménynek is alkalmazkodnia kell a megváltozott fogyasztói elvárásokhoz.
A fórumon öt meghatározó témakör köré szerveződött a párbeszéd.
Parkolás és megközelíthetőség. A vállalkozók a vásárlók és a munkavállalók számára kedvezőbb parkolási lehetőségeket szorgalmaztak. Szóba kerültek a rövid idejű parkolási kedvezmények, a parkolóházak kihasználtságának javítása és a célzott bérletkonstrukciók. Az önkormányzat a rendelkezésre álló kapacitásokra és a különböző használói csoportok érdekeinek összehangolására hívta fel a figyelmet. Átfogó megállapodás egyelőre nem született, de több javaslat további vizsgálatra érdemesnek bizonyult.
Rendezvények és belvárosi élet. A vállalkozók több olyan kisebb, akár esti kulturális és zenei programot látnának szívesen, amely a helyi vendéglátóhelyek forgalmát is erősíti. A város részéről nyitottság mutatkozott a konkrét programjavaslatokra, ugyanakkor hangsúlyosan megjelent a belvárosi lakók nyugalmának védelme is.
Turizmus és városmarketing. A beszélgetés egyik fontos felismerése, hogy a vendégéjszakák száma önmagában nem feltétlenül tükrözi a belvárosi kereskedelem helyzetét. Külön figyelmet érdemel az egynapos látogatók, a vásárlási céllal érkezők és a turisták belvárosi fogyasztásának ösztönzése. Ehhez célzottabb kommunikációra, vonzó programokra és a helyi szolgáltatások összekapcsolására is szükség lehet.
Kereskedelmi kínálat és vásárlói élmény. Az üzletportálok, kirakatok, nyitvatartási idők és a helyi kínálat fejlesztése szintén fontos témaként jelent meg. A közösen meghirdetett hosszabb nyitvatartás vagy a rendezvényekhez kapcsolódó kereskedelmi akciók olyan kezdeményezések lehetnek, amelyekben a vállalkozók maguk is aktív szerepet vállalhatnak.
Új attrakciók és a 2027-es jubileum. Sopron 2027-ben ünnepli szabad királyi városi rangjának 750. évfordulóját. A jubileumi év lehetőséget kínál arra, hogy a kulturális és turisztikai programokhoz a helyi vállalkozások is kapcsolódjanak, akár közös termékekkel, szolgáltatásokkal vagy tematikus eseményekkel.
A fórum egyik legfontosabb tanulsága, hogy a belváros gazdasági élénkítése nem kezelhető egyetlen szereplő vagy intézkedés feladataként. A városvezetés, a kamara és a vállalkozások közötti rendszeres párbeszéd mellett a vállalkozói közösség saját kezdeményezéseire is szükség van.
Bár számos kérdés további egyeztetést igényel, már önmagában előrelépés, hogy a különböző szempontok és érdekek közvetlenül, közös fórumon jelenhettek meg.
Négy séta, négy alkalom a belváros újrafelfedezésére
Az Élő Belvárosok 2.0 másik fontos programeleme a tematikus vállalkozói séták sorozata, amely szeptemberben és októberben négy alkalommal valósult meg.
A séták különlegessége, hogy a hagyományos városnézés mellett a résztvevők olyan helyi vállalkozásokhoz is ellátogathatnak, amelyek mindennapi működésébe egyébként ritkán nyerhetnének betekintést.
A program egyszerre kínál kulturális élményt, személyes találkozást és bemutatkozási lehetőséget a belvárosi vállalkozások számára.
Szeptember: történetek, mesterségek és családi hagyományok
A Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódó két szeptemberi séta egyaránt teltházzal zajlott.
A „Tetők felett, mesterek nyomában” és „A falak mesélnek, az ízek emlékeznek” című programok Sopron épített örökségét, történeteit és helyi vállalkozói értékeit kapcsolták össze.
Az egyik séta során a résztvevők a Palatinus Hotel kulisszái mögé is betekinthettek, ahol Pethő Bálint igazgató mutatta be a szálloda működésének érdekességeit.
A várostörténeti állomásokon cégérek, történelmi események és a Várkerület múltjának kevésbé ismert részletei elevenedtek meg Taschner-Schmidt Erika vezetésével.
A program a Hoffer Cukrászdában zárult, ahol Drávainé Schneider Gabriella a családi vállalkozás történetét mutatta be. A cukrászda idén ünnepli fennállásának 90. évfordulóját, és immár a negyedik generáció viszi tovább az édességkészítés hagyományát.
Az ilyen találkozások különösen jól érzékeltetik, hogy a történelmi belváros értékei nemcsak az épületekben, hanem a generációkon át működő vállalkozásokban, a szakmai tudásban és a személyes történetekben is tovább élnek.
Október 11.: bor, divat és helyi vállalkozói történetek
Az október 11-i tematikus séta a történelmi utcák felfedezését két különböző karakterű vállalkozás bemutatásával kapcsolta össze.
A Steigler Pincében a résztvevők borkóstoló keretében ismerkedhettek a helyi borkultúrával, míg az OMG Designer Store tulajdonosa a divat világába és saját vállalkozói tapasztalataiba engedett betekintést.
A történelmi hátteret ezúttal is Taschner-Schmidt Erika idegenvezetése biztosította.
A program jól mutatta, hogyan kapcsolható össze a város kulturális öröksége a kortárs vállalkozói kreativitással és a helyi gazdaság sokszínűségével.
Október 18.: Kortyok és kockák a Várkerületen
A második októberi séta „Kortyok és kockák – Borkultúra és társasjáték a Várkerületen” címmel valósult meg.
A Tastevino Borbár & Vinotékában Lukács Szabolcs pezsgő- és borkóstolóval fogadta a csoportot, és a helyi, valamint a nemzetközi borkultúra világába kalauzolta a résztvevőket.
A KocKávézóban Török Krisztina egy játékos kvízzel és házi szörppel mutatta be a családi vállalkozás közösségépítő szemléletét.
A séta helytörténeti részét dr. Krisch András vezette.
A program arra is jó példa volt, hogy a belvárosi vállalkozások nem kizárólag termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, hanem olyan közösségi tereket és élményeket is teremtenek, amelyek önmagukban hozzájárulnak egy városrész vonzerejéhez.
A négy séta közös értéke, hogy a látogatók nem csupán kívülről szemlélhették Sopron belvárosát, hanem személyesen is megismerhették azokat, akik nap mint nap életben tartják. A vállalkozások számára pedig lehetőséget teremtettek arra, hogy saját történetükön és tevékenységükön keresztül építsenek kapcsolatot a közönséggel.
Sopron és Budapest tapasztalatai egy közös üzleti reggelin
Október 20-án a BUM Üzleti Reggeli vendége Sopron volt. A Margaux Kávézóban megrendezett eseményhez soproni vállalkozók online is csatlakoztak, így a találkozó újabb lehetőséget teremtett a városok közötti tapasztalatcserére.
A szakmai programban az Élő Belvárosok együttműködés eddigi eredményei és folytatása mellett a helyi vállalkozói összefogás, a városi kihívások, valamint a különböző szereplők közötti együttműködések lehetőségei is hangsúlyt kaptak.
Antal Attila, a BUM ügyvezetője bemutatta, hogyan épül tovább Sopronban a korábban megkezdett közös munka az Élő Belvárosok 2.0 keretében. A cél nem egy budapesti modell változtatás nélküli átvétele, hanem a több mint egy évtizedes BUM-tapasztalat helyi adottságokra szabott alkalmazása.
A találkozó azt is megerősítette, hogy bár az egyes városrészek és települések eltérő adottságokkal rendelkeznek, a vállalkozói együttműködés, a közös marketing és a helyi közösségek aktivizálása sok esetben hasonló kihívásokra adhat választ.
Az eseményről részletes beszámoló is készült:
Sopron Living Lab – a fiatalok véleménye is számít
A vállalkozói párbeszéd és a közösségi programok mellett a Soproni Egyetem bevonásával elinduló Living Lab kezdeményezés újabb fontos elemmel egészíti ki a belváros fejlesztéséről folyó közös gondolkodást.
Az egyetemi hallgatók közreműködésével megvalósuló kutatás célja, hogy a helyi lakosság, a fiatalok és a belvárost használók szempontjai is megjelenjenek a fejlesztési elképzelések kialakításában.
A vállalkozói tapasztalatok és a lakossági visszajelzések együttes értékelése segíthet abban, hogy a későbbi kezdeményezések ne csupán feltételezésekre, hanem valós igényekre épüljenek.
A programról külön cikkben számoltunk be:
A következő lépés: a kapcsolatokból együttműködések szülessenek
Az Élő Belvárosok 2.0 első két hónapja megmutatta, hogy Sopronban van igény a közös gondolkodásra, a személyes találkozásokra és a vállalkozói kezdeményezések összehangolására.
A vállalkozói fórumok lehetőséget teremtettek a közös problémák megfogalmazására és a városvezetéssel folytatott párbeszédre. A tematikus séták új módon mutatták be a belváros vállalkozásait, miközben a BUM Üzleti Reggeli a városok közötti szakmai kapcsolatok erősítéséhez járult hozzá.
A következő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy az eddigi beszélgetésekből konkrét kezdeményezések, közös programok és hosszabb távon is működő vállalkozói kapcsolatok alakuljanak ki.
Ehhez a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara helyi kapcsolatrendszere és a BUM szakmai-módszertani tapasztalata egyaránt fontos alapot biztosít.
Az Élő Belvárosok 2.0 legfontosabb célja ugyanis nem pusztán a belváros népszerűsítése, hanem egy olyan vállalkozói közösség megerősítése, amely képes közösen gondolkodni, kezdeményezni és tenni Sopron jövőjéért.
A program a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával valósul meg.
